Varga Mihály és a Magyar Nemzeti Bank döntése az alapkamatról
2026. január 27-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy a jelenlegi 6,5%-os alapkamatot változatlanul tartja. Varga Mihály, a jegybank elnöke sajtótájékoztatón ismertette a döntés hátterét, kiemelve, hogy a stabilitásra orientált monetáris politikai megközelítés folytatása szükséges.
Az elnök elmondása szerint a decemberi inflációs adatok és a cégszintű átárazások figyelemmel kísérése kiemelkedő fontossággal bír, mivel ezek alapvetően befolyásolják a jövőbeli inflációs kilátásokat. Az év eleji nemzetközi fejlemények szintén a figyelem középpontjában állnak, amelyeket az MNB fokozottan monitorál.
Inflációs trendek és előrejelzések
A legfrissebb inflációs adatokat tekintve decemberben az áremelkedés 3,3%-ra csökkent, míg 2025-re az éves átlagos áremelkedés 4,4% volt. A maginfláció is kedvező jelzéseket mutatott, 3,8%-ra csökkent, ami azt jelzi, hogy a Monetáris Tanács optimistán tekint a következő hónapokra.
Varga Mihály hozzátette, hogy ezután az első átárazásokkal kapcsolatos információkat a februárban érkező januári adatok fogják szolgáltatni. Decemberben a piaci szolgáltatások, különösen a telekommunikációs szektor és a turizmus, jelentős mértékben hozzájárultak az inflációhoz.
Aranytartalék és jövőbeli lehetőségek
Az MNB elnöke a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a Monetáris Tanács az árstabilitás fenntartása érdekében operál. Jelenleg 110 tonna aranytartalékkal rendelkeznek, és bár jelenleg nincs javaslat az aranykészlet növelésére, Varga Mihály nem zárta ki a lehetőséget.
Hozzátette, hogy a múltban a jegybank jelentős sikereket könyvelhetett el az aranytartalék növelésében, melyet Matolcsy György, az előző elnök irányításával értek el. A 2018-ban indított nyolcéves program keretében az aranykészlet 2017-ben mindössze 3,1 tonnáról 110 tonnára nőtt, az árfolyamok emelkedése és a vásárlásokból származó nyereség következtében.
A forint árfolyama és nemzetközi kapcsolatok
A sajtótájékoztatón Varga Mihály megemlítette, hogy a nyilatkozat után a forint erősödni kezdett, míg a dollár árfolyama csökkent. Jelenlegi helyzete szerint a forint 2024 januárja óta nem volt olyan erős az euróval szemben, mint most.
Összességében tehát a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája egy stabilitás-orientált megközelítésre épít, kiemelve az inflációs adatok követését és a kamatok szinten tartását, hogy biztosítsák a gazdaság stabil működését.
