Adathalászat: Pénzéhes bűnözők újra akcióban
Az utóbbi időszakban drámai méreteket öltött az adathalászat a bankszámlák körében. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai megdöbbentő számokat közölnek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a bűnözők már jó ideje nemcsak a magánszemélyek pénzét célozzák meg, hanem a vállalatokat is megkárosítják.
A második negyedév során több mint 12,5 ezer sikeres visszaélési kísérlet történt, ami az előző évhez képest 38%-os növekedést jelent. A csalók által eltulajdonított összeg 6,09 milliárd forintra rúg, miközben a megakadályozott kísérletek értéke alig érte el a 3,17 milliárd forintot.
Rekorddöntés és a vállalati ügyfelek áldozatai
Az adathalászati esetek száma soha nem látott mértékben nőtt: a második negyedévben 3122 ilyen esetet regisztráltak. Az átlagos megkárosított ügyféltől a bűnözők több mint egymillió forintot vittek el, ami figyelemre méltó szám a hazai pénzügyi rendszeren belül.
Meglepő módon a vállalatok is jelentős veszteségeket szenvedtek el, hiszen a károsultak ötöde céges ügyfél volt, összességében majdnem 1,9 milliárd forint értékben. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a kibercsalások a gazdasági szektor minden szegmensére kihatnak.
Ügyfelek viselik a terheket
Agilis védelmi rendszerek ellenére a kár jelentős része az ügyfelekre hárul. A második negyedévben 6057 esetben a károsultak szembesültek a pénzük elvesztésével, összesen több mint 4 milliárd forint értékben. Mindössze 115 alkalommal fordult elő, hogy a bankok térítették meg a veszteségeket, ami mindössze 93 millió forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a károk 98%-a az ügyfelek veszteseivé vált.
Kártyás csalások: Emelkedő trend, de kisebb érték
Bár a bankkártyás csalások száma magasabb, mint a bankszámlásaké, a hitelintézetek szűrőrendszere érezhetően hatékonyabbnak bizonyul. A második negyedévben 46,7 ezer bankkártyás csalást regisztráltak, ami alig csökkent az első negyedévhez képest. A sikertelen visszaélések száma viszont rádöbbenti, hogy a bankok miért érzik magukat biztonságban; a második negyedévben több mint 435 ezer próbálkozást sikerült megakadályozniuk, a próbálkozók kilencven százalékát kiszűrve.
Az online térben elkövetett bankkártyás csalások átlagos kárértéke 38,8 ezer forint volt, így míg a számuk növekszik, az értékük csökken. Ez a kettősség rámutat arra, hogy a bankok szűrőrendszerei mérséklik a súlyosabb károkat, de az ügyfelek szempontjából a folyamatos csalások továbbra is fennállnak.
Összességében a pénzügyi szektor nem érzi magát biztonságban, a bűnözők viszont egyre kreatívabb módszerekkel szerzik meg a pénzt az ügyfelektől. Az ügyfelek védelme érdekében a bankoknak sürgősen átfogóbb intézkedéseket kellene hozniuk a kibercsalások ellen.
