Matolcsy György Figyelmeztetései: A Jegybanki Alapítványok Botrányos Ügyei
2013 után a jegybanki alapítványokba vetett bizalom zuhanni kezdett, ahogy nemcsak szakmai szemlélet, hanem komoly figyelmeztetések is érkeztek Matolcsy György MNB-elnök felé. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács egykori elnöke, aki szoros együttműködésben állt a jegybank elnökével, megosztotta tapasztalatait a Dellában. Azt állította, hogy a főbb irányvonalakat nem csupán kritikák, hanem már éles figyelmeztetések övezték, amelyekkel érdemes lett volna foglalkozni.
A Kontroll Hiánya és a Fekete Pontok
Kovács kifejtette, hogy az MNB felügyeleti szempontból történő átszervezése és a kontrollkörnyezet lazulása komoly felelősséget hárított a jegybanki vezetés vállára. A figyelmeztetések, melyek időben érkeztek, végül a ‘szőrös fekete pontok’ kifejezéshez vezettek, amely a jegybanki működés ráirányította reflektorfényben a problémás alapítványi ügyeket. A pénzkezelési gyakorlatok körüli lavírozás csak ürügy lehetett a romló helyzet elfedésére.
Költségvetési Tanács és Politikai Játékok
Kovács emlékezteti a közvéleményt arra, hogy a kormány fokozatosan elmozdult a racionális gazdasági diskurzus irányába. A gazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatban tapasztalt viták során nemcsak a számok, hanem a politikai érdekek is hatással voltak a döntéshozatalra. Az alapítványok vagyonkezelésének átláthatósága egyre inkább megkérdőjeleződött, aminek következményei a társadalom széles rétegeit érintették.
A Jövő Kérdései
Kovács szerint a jövőbeli gazdasági kilátások, amennyiben a körülmények nem romlanak drámaian, a 2,5-3%-os növekedési ütemet célozzák meg. Kifejezte, hogy a kormány és az Európai Unió közötti feszült viszony rendezettsége elkerülhetetlen. E festői jövőképet azonban árnyékolja a bizalom hiánya a jelenlegi intézkedések mögött, amelyeket akár a politikai kampányhoz is kapcsolhatunk.
A Választások Hatása a Gazdasági Politika Alakítására
Kovács véleménye szerint nincs inflációellenes hatás, amely megszorítaná a szociális intézkedéseket, sőt, mentességet adhatna a kampány idején szükséges intézkedések számára is. E ponton rávilágít arra, hogy az állam feladata nemcsak a gazdasági stabilitás megteremtése, hanem a társadalmi igények kielégítése is, a társadalom azonban egyre inkább érzi a húzóerő és a kontroll hiányát a döntéshozatali folyamatokban.
